Lehet, hogy már átélted ezt: lecseréled a szemüveged, de a látásod mégsem az igazi. Talán kicsit jobban látsz, de nem elég tisztán. Vagy a dioptria gyakran változik anélkül, hogy valódi javulást hozna.
A keratoconus a szaruhártya olyan betegsége, amely során az alakja megváltozik, és kúpszerűvé válik. Emiatt a szem felszíne egyenetlenné válik, a kép pedig torzul.
Hogy jobban megértsd, miért történik ez, fontos tudni, mi a szaruhártya szerepe. Ez a szem külső, átlátszó rétege, amelyen keresztül a fény bejut, majd a retinára érkezik, ahol a kép kialakul.
Normális esetben a szaruhártya sima, kerek formájú, ami segíti a fény pontos fókuszálását. Keratoconus esetén azonban ez a görbület megváltozik, és a szem nem tud olyan pontosan fókuszálni.
Hogyan befolyásolja a keratoconus a látást
Idővel a keratoconus egyre homályosabb látáshoz vezet, amelyet egyre nehezebb korrigálni. Észreveheted, hogy a látásod nem javul még szemüvegcsere után sem, és a dioptria gyakran változik valódi javulás nélkül.
Fontos tudni, hogy felnőttkor után (kb. 20–45 éves kor között) a dioptriák általában már nem változnak jelentősen. És ami még fontosabb: egy új szemüveggel nem szabadna rosszabbul látnod, mint korábban.
Ha ez megtörténik, az annak a jele, hogy a látásodat alaposabban kell megvizsgálni!
Miért nem kerül a keratoconus mindig időben diagnosztizálásra?
A keratoconus nem mindig könnyen felismerhető a korai szakaszokban.
Speciális vizsgálatok, például szaruhártya-topográfia nélkül, vagy megfelelő tapasztalat hiányában a változások észrevétlenek maradhatnak. Ezért előfordul, hogy a páciensek több dioptriaváltáson mennek keresztül, mire kiderül a valódi ok.
A Best Opticnál...
Optometristáink képzettek a keratoconus diagnosztizálásában, és a szaruhártya-topográfia minden vizsgálat alaprésze. Így időben észlelhetjük a finom változásokat és pontos diagnózist állíthatunk fel.
Mikor jelentkezik a keratoconus és hogyan fejlődik?
A keratoconus általában serdülőkorban jelenik meg, és körülbelül 30 éves korig fejlődhet. Ezt követően a folyamat lelassul vagy stabilizálódik.
Kezdetben csak az egyik szemet érintheti, de a legtöbb esetben később mindkét szemre kiterjed, általában eltérő mértékben.
Genetikai tényezők is szerepet játszhatnak, de nem minden esetben. A betegek körülbelül 10–15%-ánál fordul elő családi előzmény.
Tünetek, amelyekre érdemes figyelni
A keratoconus kezdetben nem mindig jár egyértelmű tünetekkel, de vannak fontos jelek:
gyakori dioptriaváltozás
gyengébb látás, különösen éjszaka
nehézség az éles látás elérésében még szemüveggel vagy lencsével is
gyakori fejfájás
gyakori szem dörzsölése
hasonló esetek a családban
Ha több ilyen tünetet is tapasztalsz, érdemes egy részletesebb vizsgálatot kérned.
Hogyan korrigálható a látás keratoconus esetén
Fontos megérteni, hogy a szemüveg vagy a hagyományos kontaktlencsék nem kezelik a keratoconust, csak bizonyos stádiumokban segítik a látás korrigálását.
A korai szakaszokban a látás szemüveggel vagy lágy kontaktlencsével korrigálható. A betegség előrehaladtával speciálisabb megoldásokra van szükség.
A kemény kontaktlencséket gyakran ajánlják, mert szabályos optikai felületet hoznak létre a szabálytalan szaruhártyán, így tisztább és stabilabb látást biztosítanak.
Léteznek hibrid lencsék is, amelyek merev központot és puha peremet kombinálnak a nagyobb kényelem érdekében.
Sebészeti lehetőségek
Bizonyos esetekben sebészeti megoldások is szükségesek lehetnek, például:
Szaruhártya cross-linking.
Egy minimálisan invazív eljárás, amely segít stabilizálni a szaruhártyát, és különösen azokban az esetekben ajánlott, amikor a betegség előrehalad, főként fiatal pácienseknél. Nem helyettesíti az optikai korrekciót, hanem kiegészíti a merev kontaktlencsékkel történő korrekciót, és lassíthatja az állapot romlását.
Szaruhártya-átültetés
Előrehaladott esetekben, amikor a szaruhártya súlyosan károsodott, és kontaktlencsével sem érhető el megfelelő látás, szóba jöhet a szaruhártya-átültetés. Ez azonban ritka megoldás.
Kit érinthet
Bárkit érinthet, életkortól és életmódtól függetlenül.
Minden etnikai csoportban előfordul, és bár egyes tanulmányok bizonyos populációkban magasabb előfordulást mutatnak, a kockázat mindenkinél fennáll.
A pontos ok nem teljesen ismert, de feltételezhető, hogy több tényező együttes hatása áll a háttérben: genetikai, környezeti (például allergiák) és viselkedési.
Például a szem gyakori dörzsölése hozzájárulhat a betegség kialakulásához és súlyosbodásához is.
Amit fontos megjegyezni
Minél korábban felismerik a keratoconust, annál több lehetőség van a folyamat lassítására és a jó látás hosszú távú megőrzésére.
Ha úgy érzed, hogy a látásod már nem olyan tiszta, vagy gyakori változásokat tapasztalsz, a legfontosabb lépés egy alapos vizsgálat.
Foglalj időpontot konzultációra
